A Szeberényi téren álló evangélikus nagytemplom klasszicizáló copf stílusban épült 1807-től 1824-ig Pumberger Ferenc, Czigler Antal és Hoffer Ferenc tervei alapján. Közép-Európa legnagyobb, 3000 fő ülő-és állóhelyes evangélikus temploma, amelynek tornya hetven méter magas. Kiváló akusztikájának köszönhetően kedvelt helyszíne színvonalas komolyzenei koncerteknek.

A nagytemplommal szemben található az 1745-ben barokk stílusban, tűzfigyelő őrtoronnyal és búbos kemencés őrszobával megépített kistemplom, mely a megye egyik legrégibb épen maradt egyházi épülete. Ide temették el Tessedik Sámuelt. A nagy- és kistemplom meghatározó szimbólumává vált városunknak, Békéscsaba logója is ezeket ábrázolja.

A Kossuth tér a város legrégibb pihenőhelye. A komoly forgalom ellenére rendezettség, gondozottság jellemzi. Eddigi legfőbb értéke a Kossuth-szobor és a régi „kis-állomás” épülete volt, mely 2002-ben kiegészült a „Halászlányos kút” újraépítésével.

A Kossuth térről a Szent István tér felé haladva találjuk a piros téglablokkos kéttornyú katolikus templomot, mely mai formáját 1910-ben nyerte el.

A Városházával szemben 19. sz. második felének polgári hangulatát és a századforduló eleganciáját idéző Fiume Szálloda felújított épületét találjuk. Neoklasszicista stílusban épült 1867-1868-ban. Nevét a Nagyvárad-Fiume vasútvonalról kapta. Egy időben a Csaba Szálló nevet is viselte.

A Fiume Szálló mellett, az Andrássy úti sétálóutcán található, az 1877-1879 között eklektikus stílusban épült, felújított Jókai Színház, látványos belső udvartérrel. Az emeleti Vigadó kiemelkedő kulturális és társadalmi események színtere. Állandó társulattal 1954-től rendelkezik.

Az Andrássy úton járva bizonyára feltűnik a látogatóknak az utca sétáló jellege, a sok virággal és a már magasra nőtt fákkal. Békéscsabára egyébként is jellemző a sok fa, szinte nincs olyan utca, ahol ne zöldellnének a különböző fajtájú fasorok. A városban számtalan parkos-ligetes rész biztosítja a kellemes sétát.

A főutcán (egykor Vasút utca- az állomáshoz vezetett) található Korzó téren szökőkút színesíti a látnivalókat.

A sétálóutca végén, a Petőfi téren, a 2001-ben avatott Angyalos kutat találjuk.

A sétálóutca végén, a jobb oldalon bevásárló-és szórakoztató központ, a Csaba Center várja a vásárolni, kikapcsolódni vágyókat.

A belváros képét meghatározó Városháza a Szent István téren áll. 1871-1873 között épült Sztraka Ernő városi főépítész tervei alapján, romantikus stílusú homlokzatát Ybl Miklós tervezte. Érdemes megtekinteni a Városháza dísztermét, valamint a rendezett belső udvaron található szomorúeperfákat is. A bejárat jobb oldalán emlékkő található, melyet 1993-ban a város újratelepítésének 275. évfordulója alkalmából állítottak fel. A bejárat bal oldalán a Békéscsaba Közterületeiért Alapítvány jóvoltából emlékhely létesült Csaba első írásos emlékének, a pápai tizedjegyzékben fellelt bejegyzésnek 670. évfordulóján. A városháza előtt felállított, leginkább olvasópadra vagy szószékre emlékeztető alkotást - 70 x 70 centiméteres süttői mészkő oszlop, tetején egy nagy nyitott könyvvel, elején pedig egy bronz domborművel - Prisztavok Tibor csabai művész készítette. 1332-ből származik az a forrás, amely írásos formában első bizonyítéka Békéscsaba templomos falu voltának. Abban az időben minden tíz falunak kellett építenie egy templomot, Csaba tehát olyan rangú település volt, amelyhez 8-10 templom nélküli falu tartozott.

Érdekes látnivaló a Bartók Béla úti lakótelepi épületegyüttesben álló görögkeleti templom. Görög-román-szerb hívők építették 1837-38-ban. A templomot ma is díszíti a Siklóról hozott ikonosztáz. A templomban román ortodox szertartásokat tartanak.

A város a honi szlovákság jelentős kulturális központja. A Szlovák Kultúra Házát 1996-ban alakították ki. Az épületben szálloda és étterem kapott helyet.

A Garay utcában várja a szlovák néphagyományok iránt érdeklődőket a Szlovák Tájház. Az előtornácos, úgynevezett "podsztyenás" lakóház a XIX. sz. szlovák lakáskultúra gazdag szín- és formavilágát mutatja be. Különlegessége a nyitott kémény, ahol a csabai kolbászt házilag konzerválták.

Szlovák népi lakóházakból álló épületegyüttest mentett meg a város a Békési úton, melyek ma közművelődési feladatokat látnak el. A Meseházban találhatóak Schéner Mihály Kossuth-díjas festőművész munkái, fából, fémből készített mesealakjai, valamint Lenkefi Konrád bábművész bábkiállítása.

A világhírű festőművészre Munkácsy Mihályra emlékeznek a klasszicista stílusú Omaszta-házban kialakított Munkácsy Emlékházban. Az 1830-40-ben épült klasszicista kúria építtetője Steiner Jakab és felesége, Munkácsy rokonai és nevelőszülei voltak. Ebben a házban töltötte gyermekéveit a fiatal Munkácsy. Az itt töltött inasévek az egész életművére kiható gyermekkori élményt jelentettek a festőnek. A szocializmus idején tejbegyűjtőként, pártházként, lakásokként funkcionált az épület. Ma az önkormányzat tulajdona. 1994-ben, Munkácsy születésének 150 éves évfordulóján nyitották meg az emlékházat. Ennek emlékére rendezték be a hátsó négy teremben a Munkácsy Mihály munkásságát 21 festményével reprezentáló kiállítást. Ezeket a képeket a Magyar Nemzeti Galéria anyagából kölcsönzik, míg a város tulajdonát képező 9 Munkácsy művet a Munkácsy Múzeum őrzi.

Az emlékháztól 500 méterre, a Széchenyi utcán található a Munkácsy Mihály Múzeum. Több mint száz éves múltra tekint vissza a múzeum, melyet az 1899-ben megalakult Békéscsabai Múzeumi Egyesület hozta létre. A városképhez szorosan kapcsolódó jellegzetes klasszicizáló épületet 1914-ben avatták fel. A múzeumot a nagy realista festőről, Munkácsy Mihályról (Munkács, 1844-1900, Endenich) nevezték el, akit mintegy negyedszázados kapcsolat fűzött Békéscsabához. A múzeumnak közel 170 ezer régészeti, 10 ezer néprajzi, 5500 képzőművészeti, 4500 történeti, több ezer természettudományi műtárgya van. A múzeum négy állandó kiállítással és évente átlagosan 15-20 időszaki kiállítással fogadja a látogatókat.

A városi lakosok büszkék az Élővíz-csatornára, melyet a várost újratelepítő lakosok maguk ástak meg egyrészt a mocsarak lecsapolása érdekében, másrészt a település építkezéséhez szükséges fának a bihari hegyekből való leúsztatása céljából. Túlsó partját a szoborsétány díszíti, a városhoz kötődő neves személyiségek mellszobraival, mint például: Munkácsy Mihály, Áchim L. András, Haán Lajos, Gyóni Géza.

Az Élővíz-csatorna partján elterülő Kisliget folytatása a hatalmas fákkal borított Széchenyi liget. Bejáratát az a székelykapu jelzi, amelyet Békéscsaba testvérvárosától, Székelyudvarhelytől kapott ajándékba. A természetvédelmi területté nyilvánított park egy szabadtéri színpadnak is otthont ad. 1850-től áll a polgárok szolgálatában. Egykor temető volt, majd „a város mulató erdőcskéje” sörházzal, sétakerttel, gőzfürdővel, kerti pavilonnal, kertészettel, üvegházzal. Bár az 1888-as árvíz elsöpörte, közszolgálati funkciója a mai napig fennmaradt. Természetvédelmi terület.

Szintén az Élővíz-csatorna partján áll az 1853-ban gőzmalomként épült, hatszintes István malom.

Gyula irányába a 44-es úton haladva jutunk el a Csabai Tanya és Gabonatörténeti Kiállítóhely. Békéscsaba környékén számtalan tanya volt, mely lakóházat és gazdasági épületet foglalt magába. Nagyon sok csabai ember aktív munkás éveit a tanyán töltötte, gazdálkodott, - s ha megöregedett, beköltözött a városi házába, s helyét a fiatal generáció foglalta el. A Csabai Tanya és Gabonatörténeti Kiállítóhely mellett egy berendezett szélmalom is található, bemutatva ezzel a gabona felhasználását, tárolását, feldolgozását.

Az Erzsébethelynek (Jaminának) nevezett városrész katolikus temploma a második világháborúban elpusztult. Az új templomot 1993-ban adták át a híveknek. A Jézus Szíve Római Katolikus Templom 500 m2-es secco-freskója, amely Patay László alkotása, 530 alakot ábrázol, köztük nemcsak bibliai személyeket, hanem közismert történelmi, ismert közéleti és egyházi személyiségeket is.